két - nagy - pohár jéger után már nincs is kedvem írni a mai egész napos ülésről. a jégerek után már kit érdekel a kolléga, aki minden válaszát ádámnálésévánál kezdi, aki megtanít elábét könyvelni, bár számviteli végzettségem nekem van, nem neki. kit érdekel, hogy alig haladtunk, hogy ha négyen győzködtük éppen akkor is egyikünknek fordítania kellett másikunk mondatát, hogy ketten, hárman általában értettük egymást, csak ő nem értette mi van. egy dologban van csak pechje: én most nem adom fel. ő az akinek a legtöbb infója van a rendszerről, én pedig nem nyugszom addig míg azokat meg nem osztja a többiekkel. és mivel több szem nem csak több csipa, hanem néha több okosság is, bizony ha az eddigi gyakorlatnál jobb ötletünk van akkor annak érvényt fogok szerezni. legalábbis megpróbálom.
és még egy apró megjegyzés: nem vagyok annyira jó fej és csupa rugalmasság, mint amennyire az előbb - általam - írtakból kitűnhetne. csak a tévedések elkerülése végett.
