soha ilyen ideges első nap előtt még nem voltam. pontosabban sosem voltam még ideges előtte, csak most. ismerős ígért vipet - el sem hittem, tán írtam is -. nos, a jegy még mindig nincs nálam, kész szerencse, hogy azért megvettem a hetijegyet. erről ennyit.
találkozás kocsmában. arra az egy megállóra sosem volt még jegyem a héven, de a bkv most keményített. igaza is van. hazafelé azért már tétovábbak az ellenőrök:)
bejutás simább mint bármelyik előző évben, állítom, hogy kevesebben voltak első nap mint pl tavaly. ráadásul feltűnően csökkent korosztályom jelenléte:(
irány a koktél, mert volt megfogadás, hogy azzal kezdünk. jóval drágább, kevésbé jó. jéger megmelegedett, de elfogyott.
quimby - na ők nekem kimaradtak. akkor éppen a rendes és rettentő unalmas családanya létet gyakoroltam, de ez mellékszál. szóval quimby. kurva jó koncert volt! ilyen jót szövegismeret nélkül még nem mulattam.
tervben volt még robert plant, meg utcaszínház, de azok sürgős ivászat miatt mind elmaradtak. ivászat és evészet, mert hot dogot is tömtünk megint, szerencsére annak minősége állandó.
magic mirror - terv szerint érkeztünk, csalódottan távoztunk. lady dömper sehol, a bulik már tavaly is halványultak, ez a nyitás pedig kifejezetten unalmasra sikeredett. idáig tartott előző évek nosztalgiája, ha nem alakítanak megint valamit akkor leszokom róluk.
na és a legjobban várt produlció deti picasso wan2. csúszás vagy fél óra, hangolnak. kész szerencse, hogy sátor előtti kricsmiben a zene jó, táncolunk. ők hangolnak és hangolnak. türelmünk tart, a sziget nem az idegeskedőknek való.
elkezdték, hangzás _pocsék_. megismétlem: _p_o_c_s_é_k_!!!!!!! ennyire szart még nem hallottam. két számot bírtunk, én vérző szívvel távoztam. olyan zenét játszanak amit imádnék, de a produkció hallgathatatlan volt. másik bnő szintén a sátorban, másnap érdeklődtem, ők 3 számot bírtak.
egyébként a nagyszinpadi hangosítás sem jó, a tökéletes jelzőt még akkor sem szeretném használni, ha azt írnám rá, hogy messze nem tökéletes.
indulás haza, de útközben elgáncsolt bennünket egy pálinkás bódé. rézangyal mézes meggy. finom! (előrevetítve a második napot: attól a ponttól ha pia, akkor pálinka)
eredményeképpen röhögünk egész úton hazafelé. a srác arcát pedig - és egy távolabbi padon ülő lányét is -, aki cigit lejmolt tőlem és azt gyönyörű fém tárcából kapta a szakadt és ittas nőtől, nos az arcokat látni kellett volna. majd Más leírja. az neki jobban megy:)