csend volt, nyugalom, hideg kívül, meleg belül, csodálatos zene. bár a szólisták nem voltak elég erőteljesek. szerintem. de mit értek én hozzá?
a másfél óra elrepült, mikor a zenekar befejezte csak néztem körbe és a nyakamat mertem volna kockáztatni, hogy még egy órája sem játszanak.
feledve a szólistákat, a kórus és a zenekar nagyon jó volt. szerintem a tapson is látszott, hogy a közönség őket értékeli igazán, a két hölgyet és két urat megtapsoltuk, de semmi különös. bezzeg a zenekar! meg a kórus! ráadásul jóképű pasas a kórusvezető, gondolom ő lehetett az akit a karmester felráncigált a színpadra.
a requiem nem egy hosszú mű átcsattogtunk még a művészbe is. szépen mutattam bundácskámban, csini kis lakk tatyómmal. egyébiránt opera látogatáshoz manapság farmer és kisestélyi is jó választás, sőt akár térdnaci is lehet, csíkos póló és társaik. szóljatok meg, de engem zavar, hogy a viselet így elprolisodott. vagy mi.
visszatérve, művész: 1/4 10től volver, veszünk rá jegyet, megnézzük. közben észleljük, hogy 9től elkaphattuk volna a taxidermiát is, de ha hamarabb jön a feleszmélés részemről akkor is volver lett volna, taxid hivatalosan csak a következő héten lesz bemutatva, van még időm megnézni.
a magyar szépségről, az egyetleneimről, a férfiaktról úgyis félő, hogy teljesen lemaradtam. ha játszák is akkor is csak este és félek nem várnak még rám 2 hetet a mozik, hogy újra legyen esélyem jegyet váltani rájuk.
volver: szeretem almodóvart. imádom. a filmben alig vannak férfiak, legalábbis a maguk valóságában. a férj, a vendéglős, a filmes és a potenciális vásárló. szereppel bíró nincs is több, a zenészek nem számítanak, az övék is csak pár perces, mondatos.
mégis mindenhol jelen vannak, az asszonyok élete róluk, a velük töltött idő következményeiről szól. bár ez nem is igaz. sokkal inkább szól az anyjukhoz fűződő viszonyról. vagy nem is. mert anyjuk életét a pasi khatározták meg. vagy nem is.......
jó film.
