a hazafelé jövő nap is vásárlósra meg bicikli szerelősre sikerült. Tvel nem mentünk gemencre, fájt a lábam - hivatkozási alapnak kitűnő volt -, ráadásul egyikünk sem volt kirándulós hangulatban. speciel én olyan hangulatban rettentő ritkán vagyok. a zsákmány 2 db nadrág és 2 db polo nekem még szekszárdon, 1 pár cipő szintén nekem már itthon, eper szintén szekrádról, kenyér, tejföl és apróságok a tescóból, valamint a legfontosabb, napszemüveg Tnek a nap végén a cora üzletsoráról. nem egyszerű neki napszemüveget venni, de sikerült, szuper szemüveg!
T megszerelte a bicajainkat, cserébe kölcsönadtam neki nagyobbik cangáját, így legalább használja valaki, szomorú, garázsban álló bicajból boldog bicaj lett.
fél8kor, este, tettem ki T-t, miután kalandos módon, behajtani tilos táblákra fittyet hányva sikerült lakását megközelíteni (tényleg kalandos dolog ebben az útfelbontós időszakban a belvárosban közlekedni). kisebbiket fél9kor gyűjtöttem be, holt fáradtan, de békés hangulatban tértem haza, ájultam be saját ágyamba.
még valami: mégis tudok pinpongozni!