alakulgat a tökéletes epres muffin. a múltkor apróbb darabokra vágva kevertem a tésztába, nem lett rossz, de arra igaz volt, hogy a kevesebb még jobb lett volna, gondoltam, majd legközelebb.
aztán úgy adódott, hogy ma a tréningről hazatérve, holnapi uzsikat megcsinálva, hallgatva nagyobbik tételeit úgy döntöttem, hogy holnapra jó lesz a maradék arabbiata szósz, krumpli főzelék helyett jöhet a muffin. mivel a hűtőben akadt még kis tottyadó eper, ezért epre muffin mellett döntöttem.
miután körülnéztem a konyhában kotorni kezdtem olyan recept után, melyben a hozzávalók liszt, vaj helyett margarin, semmi joghurt, semmi egyéb ízesítő. megtaláltam, kikevertem - miután túlestem a sokkon, hogy nincs itthon sütőpor, így azt szódabikarbónával pótoltam és drukkoltam, hogy beváljon -, majd az epreket jól megszórtam cukorral és összeturmixoltam. finom kis édes eperlötty lett belőle.
aztán a kapszlikba beletettem egy kanál tésztát és rámertem pár kiskanál epres löttyöt. úgy terveztem, hogy a lötty a muffin közepén helyezkedik majd el, mint töltelék, mélyítettem is neki helyet, de miután rátettem a következő kanál tésztát láttam, hogy ez hiú ábránd volt, a lötty itt ott kitüremkedett. gondoltam így is jó lesz és betoltam a sütőbe.
az eredmény: nem hogy jó lett, de egyenesen nagyon finom lett! az eper lötty szépen szétoszlott, kijött néhol a tetejére is, mégis egyben maradt. a szódabikarbóna istenien szuperált, szépen megnőttek a muffinok, rövid hűlés után a család szinte az egészet elfogyasztotta. alakul az epres muffin, ha nem támad más ötletem legközelebb is így készítem.
