ez, azért jellemző, nem is tudom, h mulattat, vagy elszomorít a dolog. a katás, táncolós, menekülős, nem gömbölyű pasi megvan? aki egy levélben hosszasan foglalkozott más nővel, de a líra elején és végén engem emlegetett? aki az uccsó menekülése után, mikor is én - végre - kissé megbántódtam, hosszan írkált FB-n, lájkolt, mindent?
na, ha megvan, akkor ez az a pasi, aki találkozgat az emlegetett nővel. amit, persze, mikor összefutottunk tagadott. és én megint itt vagyok, h nem értem a játékot, a hazugságot, semmit. ráadásul nyugodtan megmondhatta volna, semmi nem kötötte hozzám.
a tanulság meg, egyáltalán nem mellékesen, az, hogy a pasi lép, ha akar. szóval, ha nem lép, akkor felesleges mögöttes okokat, kitalált sztorikat kreálni, akkor nem kellesz.
szívem szerint megkérdeném a pasit, h mire volt jó ez az egész, de akkor elárulnám, hogy a nő felhívott, amit a szolidaritás nem enged. meg azt sem árt nem elfelejteni, h nem akartam a pasitól semmit. ezen az, h kiderült tényleg nem kellettem neki nem változtat.
2014.05.26. 15:00 wetpaint
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://wetpaint.blog.hu/api/trackback/id/tr796210884
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.