másfél hónap, 47 leszek, ami önmagában is több, mint félelmetes. de egy hónapja, a felbukkant férfi hatására, áttekintettem a kapcsolataimat. egy, azaz egy darabot tudok felmutatni, amiből aztán a házasság is lett. 20 évet mondok, de, ha leszámolom a válás előtt külön töltött időt, akkor csak 18 év, amiből még ki kellene vonni a köztes szakítás idejét. de nem ez a lényeg, hanem egy egy. az egyetlen egy!
13 éve vagyok hivatalosan is elvált és a 13 év alatt egyetlen kapcsolatom sem volt. olyan is ritkán, hogy egynél többször találkoztunk volna. illetve, talán, egy volt, 3 hónapig tartott, de ahhoz, hogy kapcsolat számba vegyem a dolgot nekem jobban benne kellett volna lennem. érzelmileg.
egy. és akkor felmerült a kérdés, ami azóta sem hagy nyugodni, hogy mi a baj velem? T, mikor kiderült, hogy a srác eltűnt, azt kérdezte, vajon most mit csesztél el? nem úgy értette, gondolom, h mindig elcseszek valamit, hisz nem volt még pasi, akire ily módon voltam rákattanva, hanem úgy, h mi a franc lehetett a gond? az ok, ami miatt, ilyen rövid úton, eltűnt. talán, ha tudnám, talán akkor közelebb juthatnék a válaszhoz, h mi a baj velem? miért van, h ennyire nem kellek?
egyszer összefutok a sráccal megkérdem. feltéve, h lesz elég bátorságom / pia bennem.
