tervezett érkezés 5 óra, bolyki brothers jazz színpadon.
megvalósulás: 3/4 5kor már bent! hurrá, van idő egy pálinkára - személyes terv: egy pálinka, aztán semmi, ma otthon alszom, vagyis hazaút autós -. közben pulcsi vásárlási kísérlet táborban senyvedő nagyobbiknak, méret nincs, de még reménykedem. pálinka újra mézes és meggy. irány jazz sátor. térképet persze nem nézünk, biztosan ott van ahol tavaly. nem. kitartó gyaloglás, koncert utolsó negyed órájára oda is érünk. talán többre. fiúk nem rosszak, de semmi különös. a sárgabarck viszont hideg és finom. repetáztunk is.
cipőt le, fekszünk sátorban. mellettünk olasz fiú kártyavárat épít, drukkolunk. össznépileg zúdulnak fel, mikor T a füstölgő csikket sörrel oltja el a pohárban. R érkezik, mire jön T neki is hoz pálinkát. szagolgatva a két mézes barackot dőlt el a dolog, én ugyan nem fegyelmezem magam egész éjjel, munkát átteszem későbbre, hazamenést feladom, jöhet a barack.
jazzben tűzkő csabát is meghallgatjuk, de nem is emlékszem rá, félő végigdumáltam a koncertet.
kispál előtt zsidó konyha. pocsék. és még csípőz izéjük sem volt.
kispál - szerintem - közepes. pedig itt a szövegeket is tudom.
utcaszínház megint elmarad, piramix hangolást nem bírtuk kivárni, egyébként is visszaakartunk rá menni, így irány jovanotti. na ez nem az én zeném, de újabb adag pálinka után már nem zavart, még táncoltam is.
hobo vége elkapva bluesnál, na az végre jó volt, sok-sok régi szám. még maradtunk is nemtom kit hallgatva egy sör mellett ücsörögve.
T addigra már nagyon berúgott, állítólag sok pálinkát meg kellett innia, hogy sikerüljön szereznie nekem - meglepi kölyöknek:D - masculanos piros izét. de szerzett. bár szerintem lukas - ez a baj néha az óvszerekkel is:D -, így kifelé még kunyeráltam magamnak egy felfújtat.
szóval: _nagyon_ részeg, de _nagyon_ boldog és jópofa. T.
második napon korán indultunk kifelé - mégis munka van pénteken -, és csak csöppet ragadtunk le a voltnál táncolás okán.
DP tegnap annyira megviselt, hogy bahiára már be sem néztem, pedig fél1től voltak. a megviselésről persze nem DP tehet, lehet, hogy bahián össze tudták hozni a hangzást is.
második napon már korosztályom is jobban jelen volt, bár lehet, hogy ez csak a jazz és a blues színpadok körüli érzéki csalódás.
első nap még volt kis affér a mozgáskorlátozott wc mellett, de külföldi fiúval mindent megbeszéltünk, elválás harag nélkül.
megyek. lassan indulnom kell.
