sorozatfüggőségem vállalása után senkit nem érhet meglepetésként, hogy időnként a reklámokat is megnézem, ráadásul még érdekelnek is. az elmúlt idők termése katasztrófális. a kutyás telefonos és a bamba bankos sem tudja feledtetni, hogy kevés a fantáziadús, egyedi darab.
a pocsékok között külön megemlítenék egy lábgomba elleni krémet, kiváncsi lennék hány emberrel sikerül elhitetni, hogy a gombásodás buli, különös tekintettel arra, hogy szlogenje valami olyasmit mond, hogy ritkán történik ilyen jó dolog az ember lábával.
a lábgomba férfi-gomba, a hüvelyi folyás női gomba. természetesen erre is akad reklám. először csak a végére kaptam fel a szemem, reméltem rosszul hallok, de azóta már többszörösen tudom, hogy nem.
nem is tudom eldönteni, hogy vacsora közben a lábgombát, a hüvelygombát, a tampon, vagy az intim betét reklámokat kedvelem-e jobban.
gombán innen, gombán túl a csúcs reklámnak semmi köze növényeinkhez, betegségeinkhez. a csúcs a kika. az intelligens férfi, az orgazmus határán járó női hang, a gondos rendezői munka, a kidolgozott képi világ, a jól megkomponánlt csattanó, minden, minden a kikába csábít, esténként a kölykök rángatnak vissza az autótól mert meglátom és már szaladnék is.
kifelé a világból.
