a tegnap estét a szimplakertben töltöttük Aval. nekem egyetlen gondom volt, hogy nem bírom a hosszas ücsörgést, a - nagyon finom - melegszendvics és a piák utáni mászkálás nem elégítette ki a mozgásigényem, más pedig nem volt. mert az én ismerőseim nem lógtak ott nagy csapatokban.
egyet utálok, de el nem tudom mondani mennyire, azt, hogy mindig vezetek, így nem iszom, legfeljebb, mint tegnap este, egy pohár sört. röhej! meleg nyári este és az ember nem sörözhet nyugodt lélekkel. kell egy szoba a városban, ahol bármikor aludni lehet. lassan erre a kölyöknek is szüksége lesz.
