ma pasaréten, hűvösvölgyön keresztül jöttem haza. régen nem fordult elő ez már ilyen, munkaidő végi, mindenki épp közlekedik időpontban. mire a hidegkúti útra értem már forgott a gyomrom és utáltam az említett részek teljes lakosságát. na jó, nem a teljeset, csak az autózókat.
nem volt egy utca, amin nyugodtan végig lehetett volna autózni, nem volt egy sor, amit nyugodtan végig lehetett volna állni. mindenhol tolakodott egy mercedes, egy bmw, egy terepjáró, vagy bármi, minősíthetetlen stílusban. mindenhol parkolt az út közepén egy mercedes, több bmw, három terepjáró, pofátlanul kirakva az elakadásjelzőt, majd kávézva a közeli teraszon. úton, útfélen leállt az előttem menő autó, kiszállt belőle a szőke, rózsaszín szerkós cicababa, majd megállt az út közepén, immár gyalog, mélázott kicsit, míg én vártam, majd tovább indult. az autó pedig ott villogot csendesen a sáv közepén.
azt azért el kell ismernem, hogy a legszebb jelenet egy kicsi, nem túl fiatal autó vezetője produkálta. megállt a mammut mellett, természetesen akadályozva a forgalmat, villogtatta az autó minden sárga lámpáját, kiszállt és akkurátusan feltámasztotta a motorháztetőt. majd mint aki jól végezte dolgát bevonult a közeli presszóba, vagy valahova annak a környékére, ezt már nem tudtam megfigyelni, ki kellett kerülnöm autóját.
persze egy rendőr nem sok, annyit sem láttam, pedig nem eldugott kis utcákon közlekedtem.
egyszerűen úgy tűnt, hogy az "úri" budai közönség azt hiszi, neki mindent szabad. ki merne kikezdeni valakivel, aki egy puccos merdzsóból?