klassz kis péntek éjjel kerekedett, miből még klasszabb szombat jött ki. pedig tényleg jól indult.
CSvel beszélgettünk, jó volt. mondott elgondolkodtató és egyáltalán nem hízelgő dolgot rólam és be kell látnom, igaza van. bár viselkedésemet én nem úgy láttam mint, ő, de természetesen a külső szemlélőnek, neki van igaza. sehol még az új év, mégis megfogadom, figyelni fogok magamra, ne legyek fafejű, úgyismindenténtudokjobban.
miután CS elment még neteztem, ez az amaz, majd éjfélkor nagyobbik hívott, a változatosság kedvéért most a bal bokája ment ki, dagad, reggel menjek és irány az orvos. mondtam, oké. fél2kor újra hív, útban vannak a váci ügyeletre, lába nagyon fáj. itt már erősen sajnálom a borokat, de nincs mit tenni, nem ülhetek autóba. 4 körül újabb telefon, félgipszet kapott, reggel vár.
reggel megyek, hozom, megvárnak hipoxyn, megyünk barátnőjéhez mankóért - addig persze a jobb lábán ugrál, pedig térde épp csak gyógyulóban, még a rögzítő is rajta van -, majd futás haza, fodrász 1re vár, jönnek ők is, míg én ülök a festékben nagyobbik is új frizurát kap. aztán tényleg haza, főzés gyorsan, mert a két fiatal már az éhhalál szélén, mosogatás után pedig nekem irány újra pest, anyu kocsijából elhozni a piacolás eredményeit.
még hazafelé hívom a vasutas dokit, magyarázom neki ki vagyok, mondom, hogy a jobb térd után most itt a bal boka, kérdem mehetünk-e hétfőn? mondja igen, de műteni fog, hát majd várunk. csak a könyveket itthon ne hagyjuk.
hosszú nap volt.
