wetpaint

természetesen a helyzetről, a kerítésnek az állapotjáról.
szombaton fél9kor lakatos megérkezett. fél10 után kérdem másnap jön-e, én épp elmenőben, mondja nem jön, aznap mindent befejez. Tvel fél5 után értünk haza a fával, a felrakott kiskapu még sötétben is mellbevágó élmény, lécek felfúrva, alul még minden rendes, de fent hatalmas rés tátong, döbbenten nézzük. a munka bőven nincs kész, d ezen nem csodálkozom. fát becipeljük a pincébe, sötétben megmutogatom Tnek a hibákat, majd irány fel, korty jéger, fürdés, lakk, indulás Jhez. a vendéglátásról csak annyit, hogy a marhapörkölt rettentő finom volt, bántam is másnap, hogy nem csomagoltattam.
alszom GYnél, fél10kor csörög telefonom, lakatos közli, hogy megérkezett. mondom neki, mondtam, hogy nem leszek otthon. nem találtam meg a papírt? milyen papírt? amit az asztalra tett, kiírta, hogy reggel jön. azstalra?!?!? a pincébe. egy kartonra ráírta.
nincs mit mondanom, a kérdést, hogy miért nem a telefonját használta feleslegesnek érzem, belátom mennyivel jobb ötlet egy papír mint egy telefon, vagy egy sms. az utóbbi kettő biztos választ adna, a papír sokkal izgalmasabb.
lakatos haza, én hitetlenkedve dőlök párnámra. délután jön, táskáját nálam hagyta, fontos kulcsa volt benne, futólag megmagyarázza miért is nem haladt a melóval (eső, hó) és ígéri nem marad így a kapu. nagyobb távolságokról beszél, nem lesz feltűnő - haha! hiszem ha látom -, arról nem esik szó, hogy mi lesz a már ementálivá fúrt kerettel. jövő szombaton jön, nesze neked nyugodt karácsonyi készülődés!