hajnal a fodrásznál ért, csíkjaim nem lettek olyan élénkek mint szerettem volna, de teszek rá. ügyfélnél helyretettem az adatbázist, persze az első sql parancsok kiadása előtt veszettül hívtam a nálam okosabbakat, hogy biztos legyek benne, nem cseszek el semmit, de persze senki nem vette fel, mire pedig visszahívtak túl voltam a nagy levegőn, a belevágáson, a javításon, újraíráson és az ellenőrzésen is. úgy tűnt jó lett minden. sikerélmény kipipálva.
most meg ülök itthon, jégert iszom, gilmore lányokon bőgök és netezem. mennyivel vidámabb volt tegnap nagyobbikkal wiiizni éjfélig.
másnap folytatom, jobb, hogy tegnap nem született meg a bejegyzés vége, mert túl sötétre sikerült volna. írás helyett wiiztem kicsit - mario is jobb többesben -, majd fél4ig olvastam harrypottert, mivel sikerült nagyon letehetetlen részhez érkeznem. reggel meg elmentem tornázni - sok volt a kihagyás -, most meg itt vagyok a gép előtt.
ami lelombozott tegnap: GY pasija hetek után előkerült, azonnal visszafogadva, én megkérdezve, hogy akkor átjössz szilveszterkor? nem megyek. nem terveztünk semmit, csak kis mászkálást, jó esetben táncot, majd alakul ahogyan alakul. de átmenni harmadiknak semmi kedvem. CS ez előtt a telefon előtt 10 perccel küldött smst, ha akarok menjek hozzájuk csendesen punnyadni - őrületes időzítése van! meghívást megköszöntem, nem megyek, de melegséggel töltött el, hogy eszébe jutottam.
ma anyukám szól, hogy őt hívták barátnői, mi lesz akkor holnap, különösen a kicsivel, mert őt hívták, de első a gyerek, mi legyen? mondtam neki majd estére eldöntöm. az lesz, hogy ő megy, mi kicsivel császkálunk kicsit, kinézünk az ügetőre, trombitát fújunk, szerpentint dobálunk, majd ha nagyobbik nem enged minket haza, akkor felmegyünk nagyi lakásába, koccintunk éjfélkor és bebújunk az ágyba.
ez az egész isten ujja, úgyis forgott a fejemben, hogy a kisebbikkel kellene köszönteni az új évet, nos most vele köszöntöm.
jó lesz.
