majd egy hete írtam egy szuper bejegyzést a vadiúj szürke pulcsimról meg a vedlésről, de a dög server mentés helyett mindenféle hibaüzeneteket küldött. halovány kísérlet következik a pótlásra, bár érzem, hogy nincs a kezemben a ritmus.
szürke volt, puha, mélyen kivágott, vékony és leértékelt. ki tudott volna ellenállni neki? melyik nőnemű? én nem. vittem, vettem, fizettem, három nap múlva felvettem.
elégedetten szemléltem magam a tükörben, kabát, kocsi, kicsi, suli, majd irány az ügyfél. útközben elégedetten vetek egy-egy pillantást a karomra, pulcsi gyönyörű, a napfény játszik a bolyhok között. cicás angora pulcsi, imádom!
belibegek ügyfélhez, kézfogás magabiztos, mosoly széles - elvégre a pulcsim gyönyörű, látja mindenki amint leveszem a kabátom -, huppanok a székre .... huppannék a székre, de a ritmus megtörik. farmerom bolyhos. színe fekete helyett szürkés, bolyhok borítják. zavart mozdulat, söpörném le, nem megy. leülök, csinálom mintha nem lenne semmi, kezdődik a tréning.
mondataim közben a laptopom billentyűzetét szürke szálacskák lepik el, áldott elektrosztatikusság! kezemmel időnként elűzöm a szemem előtt szálló bolyhokat, nadrágomra rá sem pillantok. de elérkezik az ebédszünet, mikor is felállok és immár nem lehet úgy tenni mintha minden rendben lenne. gatyám katasztrófa, mintha vedlene, csimbókok lógnak róla. viccelődéssel próbálom menteni a helyzetet, gyorsan távozom, de bennem a rossz érzés, hogy ebéd után vissza kell térnem. hazamenni, átöltözni nincs idő.
mielőtt beülök a kocsiba meglátom az ülést, amit reggel hagytam magára a még szép(nek hitt) pulcsimban. szürke és bolyhos! nem kicsit, nagyon! meg a könyöklő is, meg a műszerfal is, meg az anyós ülés széle. minden, MINDEN!
és akkor a széket, amin a tréningen ültem, nem is említettem. a cég távozásom után azonnal selejtezte. azt meg nem is meséltem el, amikor a wcben nedves papírtörlővel próbáltam nadrágomnak vedlés mentes kinézetet csinálni. nem sikerült.
hazaérve kiporszívóztam a kocsit, kimostam a nadrágom - majd még vizesen áttöröltem egy nedves törölközővel, leszedve ezzel még nem kis mennyiségű bolyhot -, meg a dzsekim, majd miután elhallgattattam nagyobbik röhögését levettem utált pulcsimat, bevágtam a sarokba - a többi szennyestől gondosan elkülönített sarokba -. immár egy hete gubbaszt a pulcsi a pincében, kimosni nem merem, mert még a végén újra megpróbálnám felvenni, kidobni az utálat ellenére sajnálom.
elvégre szuper vétel volt.
