tény, hogy semmi mást nem kedvelek jobban az elejénél.
a kerülgetésnél, a kétértelmű mondatoknál, a félmosolyoknál, a válaszoknál és a ki nem mondott szavaknál.
a legjobb rész. ha rajtam múlna sosem érne véget. játszanék folyamatosan.
épp ezért kár, hogy a ffiak egy idő után ráunnak az egészre. mikor már nem tudják variálni tovább, mikor már nincs több oldala a kockának és a két kockás lépések is mind le lettek játszva, akkor jön a megadod magad, vagy feladom állapot.
aztán feladják.
(vannak esetek mikor szerencsére, mert a végén még te adtad volna be. derekad.)