az úgy kezdődött, hogy kisebbik, miután hazajött a táborból telehányta éjjel az ágyát. aztán a másikat is, meg a falvédőt is. aztán jött a fosás. ez volt a hétfő.
kedden ő már jól, bár még kíméltük gyomrát.
aztán jött a kedd este és nagyobbikom kiadott magából mindent. éjjel óránként járta a fürdőszobát. a köztes időben én ültem a wcn, illetve vacogtam ágyamban.
ekkor nagyobbikom barát bnője még tökéletesen volt, hiába no, ő csak hétfőn este érkezett.
aztán mire hazaértem kisebbikkel moziból - wall-e thanks freeblog! - már barát bnő is túl van pár hányáson, mi meg nagyobbikkal gyógyuluk.
és csak, hogy ne legyen gond az utánpótlással, ma újabb barát bnő érkezett, önfeledten wiizik épp, mint tegnap a másik, de mi már látjuk az ő szomorú végét is.
