anyukám születésnapi ünnepségsorozatát ma indiai vacsorával zártuk hármasban, a nagyobbikommal.
a szigeti csomagolás holnapra maradt, de nem is baj, mert mint kiderült könnyebb lesz hazajutnunk mint bárhova máshova el, így a ruhatár maradhat itthon. hála a vasúti híd felújításának vonatunk a hév megállójában áll meg, munkanapokon éjfél előtt nem sokkal jön az utolsó és 5 előtt nem sokkal indul az első, a köztes idő pedig ha máshol nem, akkor a szuper kényelmes matracokkal felszerelt sátrunkban átvészelhető. aztán az is lehet, hogy biciklivel megyünk vonatra és azzal is jövünk onnan, így a gyaloglás is a minimálisra csökkenthető. mert a lábamat óvni kell. egy hétig óriási szükségem lesz rá.
