pontosabban nincs.
illetve nálunk, nálam még van és csak azt remélem, hogy az a 'még' hamarosan eltűnik a mondatból és helyére semmi nem kerül, csak egy pont a van után és kész.
nem vagyok nyugodt én sem a gáz helyzet miatt, ráadásul házikómat csak azzal fűtöm - az idei tavalyi cserépkályha projekt meghiúsult -, mégis rossz érzéssel töltött el a gondolat, hogy nem segítünk a szerbeknek. mert tegnap még erről szóltak a hírek.
ma viszont ezt olvasom:
"Magyarország 1-2 millió köbméter gázzal segíti ki Szerbiát - jelentette be csütörtök kora délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A szerbek piaci árat fizetnek a gázért, ami ma estétől már lehetővé teszi, hogy fűteni lehessen a szerb háztartásokban. Szerbia megsegítését az teszi lehetővé, hogy Magyarországon szerdán és csütörtökön a tervezettnél alacsonyabb a fogyasztás. Ez részben annak köszönhető, hogy az előre jelzettnél egy fokkal melegebb az időjárás, részben pedig annak, hogy a lakosság is érezhetően csökkentette a fogyasztását - állította Gyurcsány."
semmi az az 1-2 millió köbméter, de mégis több a semminél. én pedig komolyan gondolom, hogy míg nekünk van, addig azt meg kell osztani a sanyarúbb helyzetben lévőkkel. mint a kenyeret és annak utolsó morzsáit.
a mesékben is a jószívű, önzetlen szegénylegényé a jutalom.