aggódtam mit fog szólni hozzám, Tbe kapaszkodtam, induló jókedvet tőle pumpoltam. bnő szülők már ott voltak, kissé elveszve álldogálltak a különterem bejárata mellett, sőt ami azt illeti mi még csak útközben voltunk mikor ők már hívtak, h merre járunk. szülők, akik nem szeretik sem a hangzavart, sem a füstöt. Tvel megyünk piát vételezni, ők kólát kérnek és hallani sem akarnak róla, h a másik teremben játszó metál bandát meghallgassák.
ünnepelt érkezése kémekkel figyelve, a konspiráció tökéletes. padlón mécsesek, neve és egy 18as, barát-barátnő kezében torta, gyertyák azon is, ünnepelt belépve bőgés helyett barátnő ölelésébe menekül, majd jönnek sorba a többiek is, én is.
ajándék - laptop, azóta gyereket felnőttet alig látom, net immár szobájában is megoldható -, aztán indul a buli. bnő szülők távoznak, kérdés "elmentek?" engem ér, bólogatok, mi maradhatunk.
helyi biztonsági állja útját a hívatlanoknak, bőrszerkósoknak magyarázza, h a buli zártkörű, csak egészen fiataloknak. mondatai közben T és én hagyjuk el a helyiséget pia vételezés céljából, bőrszerkósok arcán a döbbenet, fiatalok?!?!
hajnalig táncoltunk, terepet ünneplettel együtt hagytuk el. mentségemre legyen mondva kérdeztem ezerszer, nem zavarunk? a tiltakozás őszintének tűnt, sőt most még a piákat sem én álltam. mármint nekik. mármint nem mindet.
summa summarum nagyon jó kis buli volt, döbbenet, hogy az ifjúságnak - ennek a részének - a legszarabb zenére is van koreográfiája, amit hihetetlen lelkesedéssel táncolnak.
az pedig már csak a hab azon a bizonyos tortát, h haza - igen, teljesen haza pestről - a taxit az ünnepelt fizette. cityéknél, illetve bankjuknál aznap hajnalban karbantartás volt, kártyáim nem működtek. halleluja!
és még egy bulira hivatalosak vagyunk, mivel szidtuk a dj-t, akinél állítólag van egy jobb is. no, majd meglátjuk.
ui.: a fiam rendelt számot külön nekem a buliban. azért ez rendes, nem?
a képen az ünnepelt nagylelkű a tömegnek szánt ajándékából kettő. homályosan, ahogyan akkor láttuk.