hajnali fél 10kor T megjelent a konyhában, telefonja keltette, sólet ellenőrzési idő volt.
kesztyűt fel, fazekat ki sütőből, fedőt le, és látvány feldolgozása - ez volt a műveleti sorrend.
persze nem azt láttuk, mint amire számítottunk. a fazékban mintha minden csendben átszunyálta volna az éjszakát. semmi, de semmi nem történt. még kis, aprócska forrongás sem. a bab is kőkemény volt.
rövid tanakodás után sutba dobtuk a receptet és emeltük a tétet, valamint a hőfokot 200ra. fél óra sem kellett és igazi, néhez sólet szag öntötte el az egész lakást.
megnyugodva raktam fel a levest, állítottam össze a mascarponés sütit. utóbbinak szinte minden alkatrészét megkóstoltattam Tvel, h biztos legyen a siker.
már csak a maceszgombóc volt hátra. a gombóc, ami könnyen szétfő, amit még soha egyikünk sem gyártott, amihez a maceszt majdnem elfelejtettük beszerezni.
receptért itt is eszterhez fordultunk. T a tojáshabnál, én még előtte, a 4 evőkanál langyos libazsírnál bizonytalanodtam el, de csak megcsináltuk. gyömbér helyett petrezselyem került a gombócba, majd az egész ment hosszan pihenni hűtőbe.
sóletet rendszeresen ellenőriztük, majd pontban 12kor az egészet - rétegesen! - átlapátoltuk a két rómaiba, beleraktuk a tojásokat - vízről és felöntésről már szó sem volt, puha és finom volt minden -, tettünk még bele is füstölt libamellett, mert kissé sótlannak találtuk a babot, belenyomkodtuk a már barna tojásokat és fél2kor elégedetten dőltünk le F1et nézni, részemről szunyálni.
ez pedig a végeredmény:
minta kezdetektől ebben sült volna, nem?
a minőségről pedig csak annyit, h a leves életem egyik legjobbja volt, a maceszgombócunk nem, hogy nem főtt szét, de kifejezetten egyben lévő és rettenetesen finom volt. a sólet fogyott rendesen és T még a tejfölt is szótlanul tűrte. mascarponés édesség elfogyott, olyannyira, hogy még fiaim sem tudták megkóstolni - nekik hétfőn csináltam egy másik adagot -, az almás sütit pedig szintén nem győzték dícsérni és enni.
végeredményben egy napi megfeszített munkával és rengeteg pakolással ugyan, de Tvel elértük, hogy a vacsora végén 9 ember pihegett a teraszomon.
elégedettek voltunk. T bizonyított, sóletben tényleg jó:)
