vadak és hősök, bátrak, vakmerők.
a vihart megúsztuk, legalábbis mi, felnőttek, a kölyköknek jutott kis jégeső bele a nyakukba.
az úgy kezdődött, h nagyobbikom és barátbarátnője délben elvonatoztak várpalotára, hogy aztán harmadikként és negyedikként lépjenek a fesztivál területére. érkezésükkor ugyan már hosszú volt a sor, de helyezkedni tudni kell. felverték a náluk lévő három sátrat, majd felderítették a terepet és hívogattak engem, hogy mikor érkezünk már?
a csomagok óriási létszáma előre tervezhető volt, így gondosan elcseréltem fenekes autómat egy kombira, amibe aztán bepaszíroztam egy kis asztalt, 4 műanyag széket - nem összecsukósat! -, rengeteg holmit + barátnő holmiját + 3 fiambarát holmiját, mellé még bnő és fiambarátok is, mit mondjak, tele voltunk, mint a déli busz.
érkezéskor parkolóhelyet kerestünk, találtunk is egy üres, őrzött - mert azt ígértek, őrzött parkolót! -, betonozott helyet a nagy dzsungelben, de elállták utunkat, mondván, h oda csak kerékpárok és motorok parkolhatnak. kell mondanom, hogy összesen nem állt benne a 4 nap alatt 10 bicikli és 5 robogó?!?! az őr meg kérdés nélkül kiabálta, hogy nem ő találta ki, nehogymá azt higgyem! na ja, mondtam én, attól még hülye volt, aki kiötlötte ezt az egészet, aztán mentem tovább az erdőbe, a fűre parkolni, mint a többi ezer autós. szerintem is kár lett volna, ha kerekeinkkel a betont tapossuk szét.
parkolás után első dolgom volt előszedni a pálinkát, ami tekintettel arra, hogy legalul, a pótkerék helyén volt, nem jelentett egyszerű feladatot, de nem ismertem akadályt. agárdi szatmári szilva - jó választás volt.
becuccoltunk, pálinkát természetesen bevittük, matracot fújtunk kölcsönzött árammal, majd az este hátralévő részében összebarátkoztunk a fröccsházas lánnyal, résztvettünk az utóbbi évek legjobb kispál buliján és kikészítettem a hotdogost (még 4 nappal később, a kiköltözéskor is emlékezett rám, ami nem csoda, több mint fél órán keresztül zaklattam. persze az egészet ő kezdte, egy óvatlan 'csókolom'mal).
a pafe amolyan gyerek fesztivál. még ő maga is csak 3 éves, a látogatók átlagéletkora pedig 20 körül mozoghat, mint azt már a parkolóban felmértük. az első fél órában a 30 felettiek - mert engedékenyek voltunk a korhatár meghúzásánál:) - aránya 10 alatt volt, pedig magunkat is beleszámoltuk. később aztán mégis jött pár korunkbéli is, de az átlagon nem sokat javítottak.
tankcsapda alatt mellém sodródott egy 20 éves kisfiú, akivel hosszasan beszélgettem és megint megcsodáltam, hogy pár ártatlan mondat után hogyan jutnak el az emberek azonnal a politikához, meg a zsidókhoz. a fiatalok is (ezt a pár nap alatt többször is megfigyelhettem)
hajnal felé aludni tértünk, csak azért, hogy aztán vacogjunk egész hajnalig, mikor is felkeltünk, kölykökkel bevásároltunk, aztán mi - két felnőtt -, jól hazajöttünk, hívott minket a meleg zuhany és a puha ágy.
folytatása következik
