wetpaint

immár nem csak a kedvem nem túl fényes, ez mostanság nem meglepő, de már a gyomrom is szorít. történt, hogy kaptam bónuszt. történt, hogy kiderült az egész könyvelési hiba. mert ugyan kidolgozom a belem, de olyan a munkám, hogy az árbevételt nem én termelem. közvetlenül főleg nem én. mert egyébként igencsak termelem, nem kevés a szerepem abban ha a többiek teljesítik a terveket. mert én fogadtatom el a partnerekkel a kereteket. szóval kaptam bónuszt, amit kitalálták, hogy nem jár. és most vissza akarják vonni. hiba nem az enyém, de én egy, maximum két összegben fizessem meg az árát. mert persze mindezt nem közvetlenül a kifizetés után derítették ki. ez most, lassan, vánszorogva közeledvén a karácsony felé különösen jól esik.
elárulom azt is ami igazán bánt: tudtam amikor kiírták a terveket, hogy az az én munkámmal teljesíthetetlen. hülye voltam, nem pampogtam, nem ugráltam. miért? mert azt mondták - mondta számomra fontos ember -, hogy hagyjam, ne ugráljak, rendben lesznek a dolgok. hát nem lettek. és én immár benne vagyok a kulimászban, ahol mindenki csak körbe áll és széttárja a kezét. ez van.