utálom a nyári időszámítást. ráadásul ma negyed7kor vinni kellett nagyobbikat buszhoz. még kicsit sem volt időm szokni az elvesztett órát.
mostam ablakot.
délután esett az eső.
kocsit is kellett volna.
kisebbik szobájával küzdöttem a nap nagy részében, a végére látszólagos rendet teremtettem. utálom lakásunk állapotait, agyonhasznált, szedett-vedett, szar bútorainkat. az agyamra megy az egész.
ja, és hétfőn nem megyek színházba. behívtak dolgozni, lázas lett a kolléganő. hát nem kedden mész színházba? pedig nem is mertem mondani neki keddről semmit.
sebaj! színház hétfőn lett volna, így kedden is nyugodtan lehet dolgozni.
megoldom. ezt is.
és maradok itthon a seggemen.
