a céges hétvégét nem volt egyszerű megszervezni és nem csak azért mert nem voltam tisztában minden hülye jogszabállyal. bár, ha azokat tudtam volna, akkor több pénzt kértem volna és nem lett volna olyan nehéz budgetba illő szállást találni.
volna.
de nem tudtam, nem kértem.
az előzményeket most inkább kihagynám, egyébként is, mintha már meséltem volna róla és fogadkoztam, hogy soha többet! ezt tartom is!
poroszlóra készültünk, előtte döbröntére, vay lett belőle. kár lenne tagadni, a körülmények az árhoz méltók. a honlap szerint a lépcső és a korlát is 300 éves, melyet nem is vonok kétségbe így, hogy már láttam az állapotát, próbáltam feljutni a legfelső szintre és vissza mindenféle botlás és gurulás nélkül. a szobákat meg mindent nem olyan rég újíthatták fel - Széchenyi tervből származó pénzből -. szomorú látni, hogy minden olyan mintha meg lenne csinálva, de minden el van cseszve igazából. a tulaj eredeti szakmáját tekintve nem vendéglátós, jószándékkal ugyan telve van, de baromira kevés ez az egész. a vendég igényeit nem veszi észre, mindent csinál saját feje után. ha szólunk felszolgálóknak, hogy az uborkát az asztalra tegyék akkor azok riadtan tiltakoznak, hogy a főnök nem azt mondta, nekünk meg úgy kell erősködnünk, hogy szarunk rá, mi vagyunk a vendégek, a mi szavunk számít.
az ebéd zsíros volt, a vacsi hideg és nem grillezett, a reggeli pedig egyszerűen csak szar.
tessék mondani, ha megállapodunk, hogy svédasztalos a reggeli, de kérjük, hogy ne csak hideg felvágottak, hanem (főtt)tojás és virsli is legyen, akkor az azt jelenti, h _csak_ tojást és virslit kértünk?????
ami jó volt: vizisétány a tisza tavon. bár én untam az egészet, de nem is magamnak szerveztem. a legérdekesebb növény a sulyom és a nyíllevelű nyílfű.
hajókázás a tavon. bár ez majdnem kimaradt, mert főnök úr szerint késtünk. mikor felvilágosítottam, hogy 3ra kértük a hajókat és 1/4 4kor már ott voltunk, vagyis ez nem késés, ráadásul mondhatta volna, hogy ne sétával, hanem hajóval kezdjünk és egyébként ha megrendeltük a hajókat akkor azok talán ne vigyenek el másokat, szóval mindezek felemlegetésére veszett telefonálásba csapott és mielőtt közölhettem volna vele, hogy ha nem lesz hajó akkor bizony a kialkudott díjat is elfelejtheti, kerített hajókat és sugárzó arccal közölte, hogy elintézte a dolgokat, irány a másik kikötő.
csónakban 7en ültünk, ritka értelmes sofőrt fogtunk ki, akinek humora is volt. pár mondatban tökéletesen foglalta össze a régió kilátástalan helyzetét. stílusa, mindaz ahogyan kifejezte magát, éles ellentétben állt megjelenésével. nem vidítja jó kedvre az embert, ha ilyesmivel szembesül.
T evett a sulyomból - lehet, hogy sujomnak kellene írni? majd megnézem -, még él. pedig az első sérült volt, átjárta teljesen a finom, büdös víz, a másodikból pedig a gesztenyére emlékeztető belsővel együtt valami - ondóra emlékeztető - fehér trutyi is kijött. rettentő gusztustalan volt.
este: a kaját hagyjuk, még szerencse, hogy vettünk kevéske sajtot. karaoke - mégis jó buli. énekelni pedig nehéz. be is rekedtem rendesen. de imádom, karaoke bulikba akarok járni!
száll fel magasra - zseniálisan csináltuk. zenekart nekünk!
