változatlan egészségügyet!
liberalizálás mentes patikákat!
állandóságot és változatlanságot minden gyógyítással kapcsolatos intézményben!
ami mindezeket kihozta belőlem: két, azaz _kettő_ órát ültünk az ügyeleten, zsúfolt terem tele köhögő, lázas, tüsszögő kölyökkel. kicsik, nagyok vegyesen. mind beteg, sor lassan halad. bethesda, egy orvos ügyel, majd - remélem azért mert látták, hogy milyen rengeteg sok gyerek van - beáll egy másik. magamban hálát rebegek. kövezzenek meg, de dühös lettem amikor pontban délben az egyik orvos és az aszisztens pontban délben elmentek ebédelni és több mint fél óráig étkeztek a szomszéd épületben, majd amint visszaértek eltűnt a másik is. dühösen jutott eszembe, hogy az én munkámnak ugyan semmi köze emberek, gyerekek egészségéhez, teljesen jelentéktelen, hétköznapi melóm van, de velem már rengetegszer előfordult, hogy kihagytam az ebédet, mert a vevőnek sürgős, fontos volt a munka, az idő meg szorított. de itt csak beteg gyerekekről van szó, akik nem éhesek, nem szomjasak, simán kibírnak órákat az ügyeleten, még szerencse, hogy a láz elveszi kedvüket, erejüket a hisztitől.
röpke két óra után mi öt perc alatt végzünk, a másik öt perc a várakozás, doktornő telefonon segít aggódó anyukának. tulajdonképpen rendes tőle, hogy a mama idétlen kérdéseire nyugodtan és részletesen válaszol, de mondhatta volna neki, hogy csacsogni nem igazán ér rá. persze, ha én vagyok a telefon másik végén, akkor hálás lettem volna nyugodtságáért. két óra után viszont simán türelmetlen voltam.
gyógyszertár, vörösvári út. tulajdonképpen itt is hálás lehetek, az ügyelet nyitott ajtós, ez, a helyzetből ítélve azt jelenti, hogy bemehetünk és nem kell kívül ácsorogni és egy kis ablakon keresztül intézni az ügyeket. benn hosszú sor. nagyon hosszú. emberek, leginkább egy hapsi, épp valamin felháborodva, amint kiveszem szavaiból, a sorról, a betegségről, mindenről a kormány tehet, aminek tagja, az azok - itt tessék a megfelelő hangsúlyt elképzelni - bezzeg a karib-szigeteken üdülnek.
el nem hinné senki, hogy miért mennek emberek karácsonykor gyógyszertárba! a nem reprezentatív minta alapján: lándzsásutifű szirup 2x is, a hányás csillapító rendben, de a papírzsebkendő, az aszpirin és a tápszer nem! tessék mondani, ha nekem tápszerezik a gyerekem, akkor nem gondoskodom arról, hogy az legyen otthon karácsonykor is? és a papírzsepi?!?!? szerintem sem lenne normális, ha az aszpirin mondjuk a benzinkútnál is kapható lenne, sokkal jobb, ha mindenki a gyógyszertárnál áll sorba.
aztán visszatért a másik gyógyszertáros is az ebédből - mert persze ő is! - én meg félretéve minden gátlásom lesprinteltem a dermedt sort és elsőként nyújtottam neki a vényt, mögöttem hagyva a másik sorban még előttem álló tápszeres anyukát. neki a párja ült a kocsiban, nekem a beteg és lázas gyerek.
nos, ennyi. magyar egészségügy. csak beteg ne legyél, karácsonykor különösen ne!
