a címet úgy tessék ejteni mint rajkin. már aki elég öreg ahhoz, hogy ismerje őt és történetét.
szóval, a nyúl órája fél6kor csörgött, de szerencsére csak az első hangokat tudta kiadni, mivel a nyúl 5:29kor ébredt és épp az ébresztés kikapcsolásán ügyködött. mellette a kisnyúl persze megmoccant, így igyekezett rettentő halkan elhagyni a szobát. a kilincs az ajtón, amit maga után igyekezett becsukni, mindent megtett, hogy a halk távozás ne sikerüljön.
a nyúl szívdobogva ment lefelé a lépcsőn, fülelt nagyon, hall-e neszeket, de nem. a házban csend volt és horkolás.
az ajándékok a garázsban, a szekrény mélyén pihentek, előbányászta őket és irány a kert.
mint minden évben most is megállt a teraszon, felmérte a terepet és megpróbálta megtalálni a legjobb tojó helyeket. ugyanazokat mint tavaly és előtte és mégelőtte. lerakta ajándékait, idén a fákra is jutott két csomag, csendben himbálóztak az ágon. az utolsó két tojás a fenyőre került - szúrta is a nyúl fenekét rendesen -.
visszaóvakodott a hálószobába, bemászott a kisnyúl mellé és elaludt.
a kisnyúl 8 körül ébredt, de felkelés helyett még odabújt nagynyúlhoz és azt mondta, lustizzunk! nagynyúl félálomban drukkolt, hogy a tojások még bírják a napon, macskák kerüljék a kertet, kutyák nem különben. halkan azért kisnyúl fülébe suttogta, nem rohansz ahogyan ígérted?
felkelt, kinézett az ablakon - a kert onnan belátható -, majd átment szobájába felöltözni. nagynyúl rosszat sejtett, kimászott az ágyból és utána kullogott.
csak 8 csomagot hozott!!! a nyúl döbbenten állt. 8at? akkor mi van? nem volt szokás nálunk a számolgatás. egyébként sem 8, ő tudta, de hallgatott. magában rimánkodott, hogy ne gyűjtsön további rossz pontokat, mert akkor örökre elássa magát és a mikulást is, meg a jézuskát is, mindenkit, a kölyök előtt. mert már levelet sem kapott. minek írjak, kérdezte kisnyúl, mikor megírtam vagy 3szor a mikulásnak, sőt a jézuskának is, hogy mit kérek, mégsem kaptam. (ez a beszélgetés a nyúl reggele előtti napok valamelyikén játszódott) anya közbevetése: ők beszélnek ám egymással, elvégre egy helyen laknak. hitetlenkedő pillantás volt válasza, de ő csak kötötte azt az ebet, kötötte erősen.
közben kisnyúl bátyja is felébredt, vagy kis ment be hozzá és rángatta ki szobájából? nem tudom, de a kertbe már együtt mentek, persze nagyobbik csak dirigált és irányított, megvárta míg kisnyúl behord mindent.
a nyúl csendben figyelt, várt. aztán megkönnyebbült, tudta megmenekült ő is, a mikulás is és jézuska is, minden megbocsátva és elfelejtve. látta örömöt kisnyúl arcán, az elégedettséget nagyobbik arcán, látta, hogy minden rendben. aztán csak hallgatta mosolyogva amint kisnyúl meséli, hogy ugye ő megmondta? beszélnek egymással!
