túl késő. sokkal, _sokkal_ hamarabb kellett volna megszólalni, sokkal egyértelműbben, jóval nyilvánvalóbban. ez a beszéd - és most arra nem térnék ki, hogy milyen, milyenek a megfogalmazásai, mennyire igyekszik, hogy mondjon is valamit, meg nem is - nyom nélkül tűnik el a sűllyesztőben, akiknek meg kellene hallaniuk meg sem hallják, vagy ha meghallják akkor köpnek rá és mennek, vonulnak, masíroznak tovább.
az elnök úr szigorú tekintettel néz népére, meghallja a "valóban"(?) félők hangját, de mi van azokkal akik nem félnek, csak felháborodottak? mi van azokkal, akik üvöltöznek? nem lenne elég már ez utóbbiakat meghallani ahhoz, hogy felemelje szavát?
bátorság elnök úr! nem lehet hosszan hallgatni, majd óvatoskodva nyilatkozni. illetve lehetni lehet, de akkor ne várja el, hogy tiszteljék és szavának súlya legyen. ahhoz bátorság kell, határozott kiállás.
részlet a beszédből: "Ugyanakkor szeretném, ha akiket illet, tudnák: a köztársasági elnök meghallja azok hangját, akik valóban félnek. Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak az országból. A holokauszt túlélőinek félelme előtt elnémulok: itt értelmetlen lenne előhozni a racionális érveket, hogy megváltoztak a történelmi körülmények, nincs veszély. A holokauszt az emberiség egyetemes példázatává emelkedett, mint mítosz örök érvényű lett, s azoknak, akik ott voltak, mindig jelenvaló. Az áldozatok emlékezése önazonosságuk része, és gyermekeiké is. Ha ezt végre megértené a magyar társadalom, ha belegondolna, mi történt, nem jutna eszébe senkinek viccelődni. A halottak iránti, és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az Árpád-sávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót! Legyen emberséges, gondoljon arra, mit okoz ezzel."
arról pedig, hogy miért csak a holokauszt túlélői foglaltattak bele a beszédbe, hogy szerintem mennyire helytelen a mítosz szó alkalmazása, hogy értelmetlen megváltozott történelmi körülményekről beszélni még nem is írtam. mint ahogyan elmélkedhetnék az emberségre, a gondolkodásra való felhíváson is.
sokkal korábban kellett volna.
