ahogyan én kezdtem a pihenést: szombaton 6:04kor kinyitottam szemem, konstatáltam, hogy világos van és órám telefonom mégsem ébresztett. kelve magamtól próbáltam olyan göncöt magamra ölteni, ami közönség előtt is viselhető, pontosabban csak nadrágot, elvégre csak az lóg ki a kabát alól. fél7 előtt már a péknél voltam, beszereztem a kenyeret és a kalácsot, majd irány osan, mert rájöttem csak 1 üveg meggy van itthon, a sütihez meg több kell. na ehhez képest meggyes süti nem is készült.
fél8kor már újra itthon és alvás helyett következett a gulyás, meg a sonka megfőzése, sajtos süti összeállítása, muffin elkészítése. az utolsó adagot sülés közben hagytam itthon, mert várt a spinning, amit épp hogy sikerült elkapnom, de pulzusmérőre már nem volt idő.
izzadt fejjel, de elégedetten vettem be magam a szaunába tekerés után, feküdtem a padon, lazítottam, végre pihentem. aztán megdögönyöztettem magam a jacuzziban, lélekben felkészülve a múzeumra.
mert pihenős napomon, egy körül - ekkor már 7 órája voltam talpon! - felszedtem anyut - előtte gyors húsvét vásárlás plázában - és irány a nemzeti galéria, van két zichy jegy, a kiállítás másnap zár, nem kellene kihagyni.
busszal megyünk fel, siklóra drágállom a 700 forintot, ráadásul ketten vagyunk. elégedetten látom, hogy a rossz idő ellenére sok a túrista, nem csak kint, de a kiállításon bent is.
tényleg kár lett volna kihagyni. az első teremben még nem találtam a fonalat, a képek azt az érzést keltették bennem, hogy több művész alkotásaiból lettek összeollózva, aztán a tájékoztatók - hogy azok miért csak magyarul voltak kinn?!?! - megnyugtattak, ez a szoba tényleg azoké a festményeké, amiken különféle nagyok hatásai érződnek.
hogy mi tetszett a legjobban? a kis kártya képek - az ermitazs őrzi őket -, az önarcképek és az erotikus képek.
mire végeztünk a termekkel már alig álltam a lábamon. visszasétáltunk az autóhoz, irány haza, anyut kiraktam az osönnél, én még beszaladtam a sormentes sparba tejszínhabért és fél5re már itthon is voltam. star trek már ment, lelkesen kapcsolódtam be, majd akkorát aludtam a tévé előtt, hogy csak na!
aztán este n11kor még találkoztam egy pasival - na ja, ha délután kialudta magát az ember - és döbbenten konstatáltam, hogy a neten sikerült valaki olyanra akadni, aki 2 utcányira lakik tőlem. röhögtem kicsit a helyzeten, aztán meghívtam magamhoz, miután a helyi kricsmik közt nem találtunk beülésre alkalmas helyet, pedig sem a mennyiséggel, sem a nyitvatartással nem volt gond.
beszélgettünk, boroztunk, jól elvoltunk, semmi nem történ. hacsak az nem, hogy a fafejűségem mellett a sznobságom is bizonyossá vált. adott egy pasi, aki veszi a fáradtságot, hogy felöltözzön és megfürödjön egy randi előtt, aki kedves és a fogai is rendben vannak, aki nem tolakodó, aki udvarias és még beszélgetni is jót beszélgetünk, látni is akar még, szóval akár stimmelhetne is minden, ha nem azon tanakodnék magamban, hogy nem passzol egymáshoz a foglalkozásunk, meg a végzettségünk. komolyan mondom, tényleg agyrém vagyok!
másnap 11 körül kelek, fél12től sütök, készült még sajtos, somlói galuska, almás pite és krémes. két tészta között netezek, gép a konyhapulton, lisztes ujjnyomok a billentyűkön. a sütik után kis pihenő szünet, majd kisebb adag karaj és csirkemell panírozása következett. éjfélre már minkét kölyök itthon, nálunk másnap reggel kezdődik a húsvét.
a hétfő, az szinte csupa pihi lett. ébredés fél9, de csak mert hallom, hogy kisebbik már a nappaliban van. nyúl a konyhába tojt, kert havas, érthető, hogy féltette a fenekét. tojt csokikat, meg wariowaret a wiihez, így a mai nap annak jegyében telt, kis horton kitérővel késő délután.
közben kaja, pia, krémes fogy, a dícséreteket elégedetten zsebelem be.
és még holnap is itthonról dolgozom, már ha lesz erőm rászorítani magam. egy hét múlva ilyenkor pedig már stockholmban múlatom majd az estét. várom.
