még bele sem bonyolódtam igazán, de már bánom. bánom és dühös vagyok már előre, mert tudom, hogy nem ez az utolsó alkalom a dühre. pedig csak egy könnyű döntés lenne részemről az egész és már nincs is több düh. meg megbánás sem.
persze tudtam, hogy folyamatos önuralomra lesz szükségem és nincs is vele gond, amíg nem a vágyon kell uralkodni. mert akkor bizony nagyon dühös vagyok azért, hogy nem ereszthetem meg a telefont, hogy gyere azonnal, mert muszáj. vagy megyek én csak mondd hol a zug.
na szóval itt most ezt nem lehet, én pedig tökéletesen ismerem a feltételeket.
meg is felelnek. semmi bajom velük.
csak ez a kurva vibrálás ne lenne.
