azt kérdezte ma tőlem egy 40 éves pasi: gondolod, hogy van olyan normális 40 körüli pasas, aki egyedülálló?

azóta ezen töröm a fejem.

normális, ki az? van 40 körüli hapsi egyedül, dolgozik, munka után otthon ül, néha kapható mozira, színházra, elvált, gyereke van, ha tényleg normális törődik is vele, szívesen kirándul, horgászik, ritkán olvas, még a focit sem szereti, vagy nem vallja be, ha programot választhat, akkor ül otthon és tévét néz.
nekem halálosan unalmas.

pedig időm legnagyobb részében ülök itthon és tévét nézek. sőt, sorozatokat, egy sorozatot - gilmore - bámulok végtelenítve dvd-n. 
mégis érdekel a világ és ha tehetem, akkor kidugom orrom kuckómból.

kiütést kapok attól, ha azt hallom a facér pasitól, hogy egy megbízható, őszinte nőre vágyik. súlyosbítja a helyzetet, ha hozzáteszi, hogy egyszerű.

pedig én megbízható vagyok és őszinte, meg egyszerű is.

tényleg csak a nők lennének egyedül?

és a nő, aki 40 körüli nem normális, ha egyedül van?

és ha ezek a kérdések 30as éveimben is megvoltak?