végül lett tánc, nem sok, de ne szaladjak ennyire előre.
7 körül elmentek az emberek, a lakás leírhatatlan állapotban, de legalább lyukmentes. mindenhol vastagon áll a por, sírni lenne kedvem, különösen ha a takarításra gondolok, így aztán gondolkodás helyett összedobálom cuccaim, fogom kisebbiket és úgy ahogyan vagyok, koszosan, tisztálkodás nélkül elhagyom a lakást. rázárom az ajtót a koszra, megszökni - sajnos - úgy sem fog, el sem viszi senki, megvár.
Jnél vacsora, tisztaság, fürdőszoba és hajszárító vár. minden szuper, kémény kinyírása miatti stresszem alkohollal oldom, eredményesen.
10 után felöltöm báli ruhám, táncra kész vagyok, mehetünk. az iránytaxi szinte a célig visz, király dolgunk van. sor a m.rouge előtt, de hamar bejutunk. már az első lépések után érzem, ezt én nem fogom szeretni. a tömeg hatalmas, mindenki üvölt és lökdösődik. beállunk táncolni, bokszoljuk mi is a tömeget, lelkesedés csak nem akar érkezni. vételezünk egy-egy koktélt, kiverekedjük magunkat a szabad levegőre, rágyújtok, lazítunk. a sor most méghosszabb, pedig éjféltől fizetni kell. szomorúan szemléljük, hogy szabadtéren nem csak a kényelem volt magasabb fokú, de az ivararány is sokkal jobban alakult.
táncolunk megint, majd újabb koktél és 1kor feladjuk. mindkettőnknek elege van, zsong a fejünk, fáj az oldalunk, kívánkozunk kifelé, nagyon.
hazafelé battyogva szomorúan állapítjuk meg, hogy sanyarú tél elé nézünk ha nem sikerül valami olyan helyet találni, ahova szívesen eljárunk. nem lehet minden hétvégén ülni otthon és inni!
kaptunk pár új tippet, meg is nézzük őket a jövőben, de ha valaki ismer olyan helyet, ahova főleg a 30+ korosztály jár jó hangulatban bulizni és enyhén lerészegedni, akkor az azonnal ossza meg velem a titkot! kérem!
egyébként meg: szabad teret akarok! jó levegőt, enyhe szellőt, esőt, bármit, csak ne zárjanak be egy épületbe sem, mert abból tömegnyomor és büdös lesz. egyiket sem bírtam, már fiatalon sem. fiatalabban sem.
