wetpaint

kész, döntöttem, znek levelet írtam, maradok itthon, fekszem a kanapén a puha, meleg takaróm alatt, nézem a f1et, néha szunyókálok, csak teáért és szopogatós torokcukorért kelek fel. torkom bekötve, orrom sűrűn fújva, szemem apróra nyitva, vesém enyhén fájva. átmenetileg,…

itt áll a gitár a szoba sarkában. a legolcsóbb, legegyszerűbb gitár, a legolcsóbb műbőr tokban. a legszebb, legfényesebb, leggyönyörűbb hangú gitár, amit a kölyök áhítatos képpel pengetett vagy fél órán keresztül. itt pedig egy kép a mai lánchídi akcióról,nagyobbik…

és akkor leül a nő a gép elé, ami kivételesen nem a laptopja, nehezen találja a billentyűket egy teljes méretű klaviatúrán, benne van két jéger, másfél pohár bor meg egy kis pezsgő és túl van egy jó hangulatú beszélgetésen, tévézésen nagyobbikával és annak…

a hétvégén pedig gitárt kell venni. pont.

ül kisebbik az ölemben és sír. csúfolják, kinevetik, kiközösítik. nem ment ma focizni sem, mert nem játszanak vele, inkább megrúgják. ültem, hallgattam, próbáltam okosakat mondani, vígasztalni, de nem nagyon sikerült. nem tudom mit mondhatnék. emlékszem gyerekként én ugyanígy…

túl késő. sokkal, _sokkal_ hamarabb kellett volna megszólalni, sokkal egyértelműbben, jóval nyilvánvalóbban. ez a beszéd - és most arra nem térnék ki, hogy milyen, milyenek a megfogalmazásai, mennyire igyekszik, hogy mondjon is valamit, meg nem is - nyom nélkül tűnik el a…

a kakukk ez esetben én. rohangáltam fel alá a bécsi úton mint az őrült. reggel, 8 előtt nem sokkal kisebbiket kiraktam kocsiból, irány a város, közben még szaladás befele solymáron egy csempe kereskedőhöz, burkoló 5 perc alatt kiválasztva, majd elkönyörögve tőle egy lap, hogy…

elment

nem is tudom miért emlékeztem úgy, hogy 2003. szeptember 9én kezdtem blogolni, akkor született az első bejegyzés? most, hogy szentimántális megemlékezést szándékoztam írni, enyhe szégyennel vegyítve - 9e mégis tegnap volt! - látom ám, hogy az első kapavágás dátuma 2003-06-18…