holnaptól megint iskola és én megint utálom a kötelező felkelést, időre rohanást. mikor még ifjú voltam és bohó nem utáltam ennyire a felkelést, az időre érkezést. mert ifjan még rugalmasabb az ember. kihat-e ez a felkelés undor fiaim suli szeretetére? elhiszik-e nekem, hogy én imádtam suliba járni? hogy sosem akartam dolgozó nő lenni? hogy tökéletesen megfelelt nekem a sulis lét, középiskola utolsó éve forever, de csak azért, mert elcseszett jövőképem miatt fősuli csak munka - gyerek - mellett adatott meg nekem.
becsengetnek
2008.01.02. 21:54 wetpaint
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://wetpaint.blog.hu/api/trackback/id/tr265640559
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
