elolvastam, végre.
tudtam, csomó részt tudtam már előző résznél is, egyszerűen bizonyos dolgokban bizonyos okoknál fogva - például emlegethetnék egy színészt - teljesen biztos voltam és lám, igazam is lett.
a végjátékból egy - szerintem - pár fele nekem hiányzik, de önkényesen odaképzelem. van halál ami igazán nagyon fáj, nem is akarok tudomást venni róla, nekem nem halt meg és kész, igazi kegyetlenség, meg másik, ami csak kicsit csöppet fáj, igazi kegyetlenség, mert boldogság mindenkinek jár(na).
várom magyarul is.
folytatni meg hülyeség lenne, hpvel és nélküle is.
